A szekrényhez lépett és keresgélni
kezdett a kacatok között. A turkálás közben néhány fénykép akadt a kezébe Az
egyik kép őt ábrázolták, emlékezett rá, hogy egy házibulin készült, ahová
véletlenül csöppent.
Nézte
a kezében a fényképet és közben nagyot kortyolt a fröccsös pohárból. Milyen
sovány volt, és mennyire hosszú volt a haja.
Akkoriban ismerkedett meg a feleségével,
akit családja eltiltott tőle. Nála volt Balatonlellén, ahol körülbelül félórát
beszélgettek. Ő már az első vonattal leutazott a lány után, és bár tudta, hol
van a család nyaralója, esze ágában sem volt becsöngetni az ajtajukon. Erre nyomós
oka volt: nem akarta, hogy lánnyal miatta veszekedjen az apja és az anyja,
akik tiltották tőle.
A lány úgy másfél óra körül bukkant
fel a strandon Ő csöppet sem csodálkozott, amikor a lány azt mondta, megérezte,
hogy várakozik rá a strandon, azért jött, pontosabban szökött el a szülőktől. Fogták egymás kezét és a fűzfa alá
telepedtek. Akkor talán egyikük sem gondolta, hogy másfél év múlva
összeházasodnak.
A
lány alig töltött félórát a strandon, vissza kell mennie a szüleihez. Felállt,
kirázta a törülközőt, amelyen ültek és beletette sportszatyrába. Aztán
megcsókolta a fiút, aki a strand kijáratáig kísérte.
A nap veszített már erejéből, a strand
gyorsan kiürült. A letaposott gyepen sörösüvegek,
üres májkrémes dobozok, összegyűrt papírdarabok voltak mindenfelé. A fiú a fűzfához
ment, felöltözött és az állomás felé vette az irányt. Az állomás melletti
kocsmában vett egy üveg bort, amit a vonaton megiszogatott.
Félig-meddig kótyagosan szállt le az
állomáson és épp összefutott egy baráti társasággal, akik meghívták egy házibulira.
Ott készült róla a fénykép, amelyet most a kezében tartott, mint múltjának
dokumentumát.